5. fejezet

 Cinderella

"Megnéztük tehát a filmet, és mindketten szavaltuk a szövegeket, hiszen nagyon jól tudtuk, mit mondanak. Jókat nevettünk egymáson, meg ha rontottunk akkor is.

Istenem, Rain, te reménytelenül szerelmes lettél.."

~*Andy szemszöge*~

Egymás után tettük be a többi Batman részt, közben egyre többet tudtunk meg egymásról. Egyik rész közepén jutott eszembe, hogy amúgy a pénztárcája nem került vissza hozzá, de mikor szóltam neki, feltűnt, hogy elaludt. Ahogy megmozdultam, beledőlt, úgy ahogy van, az ölembe. Most legalább tanulmányozhattam a külsejét nyugodtan. Gyönyörű, egészséges, hosszú fekete haja van, ami tökéletes keretet ad arcának. Piros, telt ajkai vannak, talán egy piercingtől lenne még jobb. Az orra is tökéletes, pont, mint zöld szemei, ami éppen csukva vannak. Ahogy ezt így végig gondoltam, arra jutottam, hogy Rain egy csodaszép lány. Ha jobban ismerném, már beleszerettem volna. Karjaimba vettem, és befektettem ágyamba, ahol immár másodjára alszunk majd együtt. Hajnali háromkor hallottam, ahogy rezeg a telefonom az éjjeli szekrényen. Gyorsan fölkaptam, nehogy fölébresszem őt, és kiosontam a szobából. 

-Nagy bajban vagy, drágám! -hallom Juliet rekedtes hangját.

-Neked is szia. -morgom álmosan. Tudom, hogy idegesíti, hogy nem kérdezek rá, mégis mit tettem én ellene, de azt is tudtam, mondja ő magától.

-Felhívtam a fiúkat, hogy mikor lesz vége az extra próbának, mert ma kettesben kellett volna lennünk, de ők csoda módjára semmiről nem tudtak! Andrew Dennis Biersack, mi okod volt, hogy hazudj nekem? Remélem elég jó indokod van, különben megnyúzlak!

-Figyelj.. -kezdtem. Nem akartam sokat titkolózni, már mondtam volna, de félbe lettem szakítva.

-Ne is próbálj magyarázkodni! Csak nem megcsalsz engem?! - rikácsolta. Ilyenkor annyira feldühít, le tudnám pofozni. Nem bízott bennem soha, és most először adok erre okot. 

-Nem csallak meg, a rohadt életbe is! Rain-nel vagyok. Nagyon kedves lány. És legalább vele lehet beszélgetni, húst enni, és úgy filmet nézni, hogy mindketten élvezzük! -fakadok ki, és egyből kinyomom a telefont. Ki is kapcsolom, nehogy már hívogasson. Visszamászok hófehérke mellé az ágyba, aki ideges ordibálásomra naná, hogy fölébredt.

-Baj van, Andy? -kérdezi aggodalmasan.

-Hát, baj az van, de te azzal ne törődj! -simítok végig arcán, és gyengéd csókot lehelek puha ajkaira. Nem is tudom, mért smároltam le, talán azért, mert alig találkoztam vele párszor, mégis mindig megért engem és én is őt, és olyan érzés fog el, mintha már ezer éve ismerném. Hűha, Andy, könnyen esel szerelembe.. Föladnám én mindenem ezért a lányért? Ilyesféle kérdéseim voltak magammal szemben. Ha mindent talán nem is, Juliettel való elég vérszegény kapcsolatomat simán. Talán ezt kéne tennem..

 -Andy, te szívatsz engem? - kérdezi álmosan egyik szemöldökét felvonva. Nem értettem, mire gondol, ezért széttártam a kezeimet. Ő felsóhajtott, és magyarázni kezdett.
-Hát ugye mondtam neked, hogy szerintem nagyon helyes vagy és azóta már másodjára smárolsz le és vágod, te most mit akarsz tőlem pontosan? Mert én nem igazán értelek.. -mondta. A hajnali homályban is láttam, ahogy elpirult. Gondolkodnom kellett, hogy mit mondjak rá. Mondhattam volna, hogy mert minden lány haverommal ezt csinálom, vagy hasonlók, de nem akartam neki hazudni. Az igazat megvallva, én sem értem önmagam. Sokáig nem szóltam semmit, úgyhogy ránk telepedett egyféle kínos csönd.
-Nézd.. -kezdtem, és bajban voltam a folytatással. -én sem tudom, mért, de úgy érzem, annak ellenére, hogy vagy háromszor találkoztunk összesen, én, én.... -fölnézett rám, én meg el akartam nézni, hogy közben ne a szemébe bámuljak, úgyhogy inkább a plafont figyeltem. -Szeretlek.
Tipikus Rain. Elkezdett nevetni rajtam, de nem kinevetett, csak nem tudta hogy kezelje ezt a helyzetet. Lassan abbahagyta a röhögést, és odahajolva hozzám, megcsókolt. Közben átkarolta a nyakamat és miután eltávolodtunk, megölelt.
-Biersack, te Julietet szereted, csupán átvágnak az érzéseid. -sóhajtotta még mindig ölelve engem. -Nem mondtad, hogy van barátnőd, de tudok rólad egy s mást. 
-Van olyan is, amit te se tudsz rólam és róla. -hunytam le szemem. Ismét arra készültem, hogy kitárjam neki szívem, mert tanácsra volt szükségem és bíztam benne, hogy ő majd előrukkol valamivel. Bizalmas titkunkat egy idegennek mondom el? Rain számomra nem idegen.. Mikor találkoztam vele a Warped-tour-on, ahol két hétig láthattam őt minden nap, bár nem sokat beszéltem vele, láttam, hogy sok ismerősöm van vele jóban. Például Ronnie a Falling In Riverse-ből országos cimborája, csak erről nem sokat engednek tudni a FIR rajongóinak. Sokat nevettek együtt. Ha valaki jóban van Ronnie-val, akkor annak elég jó fejnek kell lennie. Tehát ha azt vesszük, ő nem is idegen, csupán keveset találkoztam vele, de akkor egyszerre sokat.
-Például? -zökkentett ki gondolatmenetemből.
-Az egész úgy kezdődött, hogy régi ismeretségem vele tulajdonképpen nem nevezhető barátságnak sem. Nem bírtam a fejét. A manager-eink találták ki, hogy legyünk egy pár üzleti kapcsolatként, hátha Juliet és az Automatic Loveletter híresebbek lesznek, és a Black Veil Brides is bővítheti a hadsereget. Hosszú idő után azt éreztem, hogy tényleg beleszerettem. Tudtam, hogy ő is így érez. Úgyhogy igazi kapcsolatba kezdtünk, de mindig elválaszt minket egy-egy interjú, próba, régebben a Voice is, most meg Dragonfly szóló karrierje. Mikor megkérem, hogy hagyjon ki egy koncertet, mindig az a válasz, hogy várják a 'kígyócskái'.. Mostanában elmúlt ez az érzés belőlem. Minden közös ebédnél zöldségeket eszünk, mert Juliet szereti a vegetáriánus ételeket. A zenéről beszélgetünk, mint mindenki mással is. Nem is olyan a kapcsolatom vele, mintha járnánk! Többet beszélek az ő anyjával mint vele... -a hegyi beszéd után felnéztem rá, mire ő lesokkolt fejjel nézett. -Mondtam, hogy van itt olyan is, ami meg tud még lepni! Nade, veled minden más.. Végig hallgatsz, érdekesebb dolgokról és beszélsz, és a legfontosabb... Juliet úgy csókol, hogy azt hittem, egy életre elegem lett ebből a tevékenykedésből. Erőszakosan, keményen, gyorsan és annyi érzéssel, mint egy deszka. -ennél a résznél jót nevetett, majd ismét rám figyelt. -Talán te meg tudnád szerettetni velem újra. -nézek rá 'perverz mosollyal'. -Te lassan, gyengéden és érzelmesen csinálod, és közben olyan érzésem van, mintha hallanám a gondolataidat. Megnyugtatsz.. -Azt hiszem, elértem, amit akartam, hiszen ismét egymást faltuk.

~*Rain szemszöge*~

Azok után, amiket mondott rólam, bűntudatom támadt. Mindamellett, hogy boldog voltam, hiszen Andy már a Warped turnén is nagyon tetszett és napról napra helyesebbnek találom, talán nem túlzom, ha azt mondom, hogy ilyen rövid idő alatt beleszerettem. Bűntudat pedig azért gyötört, mert minden csóknál egyre több gond száll Andy vállaira. Hiszen ha ilyen fiúm lenne, én is ki lennék akadva Juliet helyében, ha egy másik lánnyal smárolgatna egyik éjszaka. 

    Andy-vel már alig kapunk levegőt, de eszünkbe se jutna eltávolodni egymástól. Mikor már úgy érzem, valóban meg fogok fulladni, lihegve dőlök hátra. Arcomat kezeim közé temetem. Mire helyre állítom légzésem és visszanézek, az énekes már póló nélkül ül előttem. Tetkók borítják mellkasát is. Szíve helyén egy szitakötő van, gondolom a Drangonfly miatt. Mellette, a nyakánál egy toll. Persze még sok egyéb van, de ezeket vettem elsőként észre. Istenem, milyen vékony! Valóban nem szeretheti a hús nélküli táplálkozást, de nem természetes, hogy zongorázni lehetne kiálló bordáin. 

Úgy érzem, nem tudok parancsolni magamnak, jobb kezem egyből végig simít mellkasán. Ő közel hajol hozzám, ezúttal nyakamat kezdi csókokkal belepni. 

-Ez nem helyes.. -szólalok meg. Ő ezt figyelembe sem véve kezdi harapdálni a nyakam, mire végig fut a hideg a hátamon. -Megcsalnád Julietet?! -erre eltávolodik tőlem, a telefonjáért nyúl az éjjeli szekrényhez, leemeli, majd elkezdi nyomogatni. Mire készülsz, Andy?! gondoltam. Egy kis hangot hallatott a készülék (Woow. Iphone 4 fehér..aki megteheti..), mire a telefon tulajdonosa, fölnézett, és csak annyit mondott pimasz mosollyal: "Kész". Én rákérdeztem, hogy mi "kész", mire arcomba nyomta a készüléket.

"Drága Juliet. Tudom, hogy szétaggódod  a fejed miattam, de nyugodtan hagyd abba. Köztünk vége. Bár, ha visszagondolsz, semmi se volt alapból. Rájöttem, hogy nekem nem te kellesz. Mellesleg, mért is voltál úgy kiakadva, hogy becsaptalak, hogy másik lánnyal találkozzak, mikor hónapok óta csalsz engem? Nem egyszer vertél már át, tehát hogy is van ez? Remélem, megértesz. Sok boldogságot. Bár, ha belegondolok..barátok maradhatnánk. Szió." -igen, ez Andy sms-e. 

-Miattam nem kellett volna szakítanotok. -mondtam elcsukló hangon. Szörnyen éreztem magam.

-Nem te vagy a fő ok. Mint olvastad, nem ő a leghűségesebb barátnőm, de már magamra sem veszem. Te csak egy indok vagy, hogy véget vehessek ennek a nagy kamunak. Ezt ne úgy értsd, több vagy nekem, mint egy indok! -mosolygott rám. Minden rossz gondolat eltűnt a fejemből. Fölálltam, és összeszedtem a cuccaimat. Közben ő jött utánam, és kérdezgette, hogy mit csinálok. 

-Haza megyek. -adtam az egyszerű választ. 

-Hajnali négy órakor..? -istenem, egy órája ébren vagyunk már? Mindegy, ami most érdekel az az, hogy hazamenjek. -Elviszlek, oké? 

-Azt megköszönném. A tárcám nálad van? 

-Ömm...Adom is! -most, hogy ez is visszakerült hozzám, mivel ruhában aludtam, ezért már szálltunk is be Andy kocsijába, persze miután fölkapott valami pólót és nadrágot. Diktáltam neki az utat, és mikor nagyi házához értünk, kipattantam az ajtón. Mint a romantikus filmekben, a kapuig kísért. 

-Jó...hajnalt, Rain! -nevetett.  

-Neked is. -mosolyogtam, és indultam befelé. Megfogta a kezem, és visszarántott. Pont úgy lendültem, hogy azonnal meg tudott csókolni. Számítottam rá, úgyhogy kezeimmel már a nyakába kapaszkodtam és egyikkel a hajába túrtam. Istenem, olyan jó vele smárolni! Olyan magabiztos, férfias és egyszerre gyengéd és szeretetteljes. Rain, így kezdődne a te csipkerózsika történeted?